Örökség emlékek leírása

Korsós sírkamra — Szent István tér

Fotó: Tám László

A 18. század óta tudunk a sírkamra létezésérõl, de feltárására csak a 20. században került sor. Az É—D tájolású épület két részbõl áll: a föld alatti festett falú sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamra temetkezési hely volt, a kápolna
szertartások tartására is szolgált, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján. A kisméretû kápolna nagyobb létszámú gyászoló befogadását nem tette lehetõvé, de a család, vagy a gyülekezet pár tagja összegyûlhetett benne. A külsõ támpillérekkel megerõsített apszis nélküli épület sírkamrájában kettõs fenékborítású sír került elõ a feltáráskor. Az oldalfalakat geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja, szimbolizálva a paradicsomkertet. Az északi falon kis falba mélyített fülkében az eucharistia (oltáriszentség) vagy a refrigerium (felfrissülés) megjelenítéseként értelmezhetõ kancsó és pohár látható. A sírkamrát a Kr. u. 4. század végén építették.



I. számú (Péter-Pál) sírkamra — Szent István tér

Fotó: Tám László

Az 1782-ben megtalált I. számú, vagy ismertebb nevén Péter-Pál sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény. Ami nem csoda, hiszen a Kr. u. 4. század végén épült kétszintes épület épen megmaradt sírkamrájának egész falfelületét falfestmények díszítik. A bejárattal szembeni fõ falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. Az oldalfalakon, mint az a sírkamrafestészetben gyakran lenni szokott, bibliai jelenetek sorakoznak. Ezek: Ádám és Éva, Noé, a Háromkirályok, Jónás, Szûz Mária és a gyermek Jézus. A gazdag növényi és állati ornamentikával díszített boltozaton négy kör keretbe foglalt portrét is láthatunk. A már több, mint 200 éve napvilágra került freskók restaurálása és az egész sírkamra rekonstrukciója várhatóan 2001 õszén befejezõdik, és ez a páratlan látnivaló újból nyitva lesz a nagyközönség számára.
Az I. sírkamra közelében található a kisebb méretû, ugyancsak épen fennmaradt IV. sz. sírépítmény, amelynek falait nem díszítették falfestményekkel.



Ókeresztény sírkápolna — Apáca utca 14.

Fotó: Tám László

A Kr. u. 4. században épült az itt látható kápolna, amely alatt nem volt sírkamra szint. Eredetileg az egész építmény sírkamraként funkcionált, de Kr. u. 390 körül átépítették, apszisában, azaz szentélyében kõbõl készült oltárt emeltek,
s ezt a részt egy kis kerítéssel el is rekesztették a gyülekezeti tértõl. Ettõl kezdve kizárólag kápolna volt az épület, az épületen belül már nem alakítottak ki újabb temetkezési helyeket. A temetkezések ez után az épületen kívülre kerültek, ahol egyszerû, legtöbbször téglából és kõbõl épített sírokba temették el halottaikat Sopianae akkor élt polgárai. Bõvebben»



Ókeresztény mauzóleum — Szent István tér

Fotó: Tám László

A mauzóleum 1975-ben a volt vízlépcsõ helyén került elõ, amikor a pécsiek által kedvelt, de mûszakilag elavult nevezetességet lebontották. Szerencsére az elõkerült ókeresztény sírkápolna kárpótolta a vízlépcsõ szerelmeseit... Az 1975–76-ban történt feltárást rekonstrukció és a falfestmények restaurálása követte, amelynek eredményeként ma látogatható ez a Kr. u. 4. század végén épült egyszerû, egyhajós, keletre tájolt kis ókeresztény épület. A templomként funkcionáló felépítmény alatt sírkamrát rejt a föld, amelynek falait körös-körül falfestmények díszítik. A keleti és az északi falakat díszítette falfestményekkel a korabeli festõ. Az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta és Ádám és Éva paradicsomkerti jelenete elevenednek meg a falakon. A déli oldalon nincsenek festmények, mert ott faragott, harmadik századi fehér márvány szarkofág uralja a teret. Az épületet már a római korban is átépítették, bõvítették, alkalmassá tették újabb temetkezések befogadására. A feltárás során elõkerült leletanyag arra is következtetni enged, hogy a mauzóleum a népvándorlás korában is használatban volt. Bõvebben»